


Az Elsősegély Világnapjára emlékezve: 150 évvel ezelőtt egy eszme kezdte meg világhódító útját. Henry Dunant, a fiatal üzletember a Solferinoi ütközet borzalmait látva eltökélte, itt az ideje a cselekvésnek. Nem csak a mai Vöröskereszt megalapítóját tiszteltjük Henry Dunant személyében, hanem azt az eszmei örökséget is, melyet a Vöröskereszt Mozgalma ma jelent a világ számos pontján. A vörös kereszt és vörös félhold szimbóluma ma már nem csak a szenvedőknek jelenti talán az utolsó szalmaszálat, de mindennapjainkban is fontos szerepet tölt be. Elég, ha visszagondolunk a háborús idők vöröskeresztes nővéreire, az idén 70 éve megrendezett véradásokra, a strandokon szolgálatot teljesítő önkéntes elsősegélynyújtókra és vízimentőkre, vagy épp az elsősegély-vizsgákra. Az átlag állampolgár talán utóbbival találkozik leginkább.
Az első világnapi eseménysorozatot a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége 2000-ben szervezte. Az eltelt évek során egyre több nemzeti társaság kapcsolódott a programhoz, ma már több mint 100 Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezet csatlakozik a kezdeményezéshez világszerte. Így vált minden év szeptemberének második szombatja az Elsősegély Világnapjává. Idén e nap éppen szeptember 12-ére esik, amikor világszerte számos ponton szerveznek különféle eseményeket, programokat, versenyeket, hogy felhívják a figyelmet arra, az elsősegély-tudás minden nap és minden helyzetben életet menthet. A Magyar Vöröskereszt ezért elsőrendű feladatának tekinti, hogy az életmentés tudománya a társadalom általános műveltségének részévé váljon.
Legutóbb 2005-ben módosították az elsősegélynyújtás vizsgarendjét. A 2009. október 1-én életbe lépő változás sok tekintetben korszakalkotó. Az orvos-szakmai elvárások szerint az életben tartáshoz ma már nem elég pusztán lélegeztetni, komplex újraélesztésre van szükség. A segítőnek fel kell tudnia ismerni, milyen segítségre szorul a sérült személy. Ha van keringés (pulzusa érezhető), de nincs légzés, a hagyományos elsősegélynyújtás megfelelő, azonban keringésleállás esetén, ha nincs defibrillátor-pont a közelben, a kézi, komplex újraélesztés az egyetlen esély a túlélésre. Hangsúlyozzuk, hogy az elsősegély nem helyettesíti a szakszerű orvosi ellátást, de - és ez a legfontosabb - életben tart a segítség megérkezéséig.
Az elsősegély-nyújtás képességében sajnos sereghajtók vagyunk az Európai Unióban. A Nemzetközi Vöröskereszt kimutatásában Nyugat-Európa a dobogós, ott a népesség döntő többsége részesül elsősegély-képzésben. Norvégiában a lakosság 95%-a, Ausztriában és Németországban 80%-a, míg Izlandon 75%-a kap használható és eredményes ismereteket e téren. Mindenközben számos országban - és ezt már a Nemzetközi Vöröskereszt is aggodalomra okot adónak minősítette - az arány drámaian alacsony, mindössze 5-10% közötti. Magyarország helyzete még ehhez képest is elszomorító. Hazánkban a lakosság mindössze 0,3%-a részesül elsősegély-képzésben, noha világszerte - főleg az időskorúak esetében - egyre nő a kockázat. A betegségek mellett főképp a közlekedési balesetek és a hirtelen szívhalál okozza a legtöbb halálesetet, de nem elhanyagolható a káros kémiai és környezeti hatások szerepe, a növekvő alkoholfogyasztás, vagy épp az otthoni balesetek számának drasztikus növekedése.
(Forrás: dunaujvaros.hu)
Dunaújváros Online - dunaujvaros.fejermegye.us
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu







